Kötött holmik mosása, tisztítása

Az elmúlt hetekben sokat írtunk a különböző kézimunkákról, a nyári fonalakról, a makramézásról, gobelinezésről, de eddig még nem esett szó arról, hogy mi történik akkor, ha az elkészült ruhadarabok vagy holmik elpiszkolódnak, szennyeződnek. A válasz kézenfekvő lenne: ki kell mosni őket.

Igen ám, de hogyan? Mert a különböző anyagú fonalak különböző “bánásmódot” igényelnek, ellenkező esetben kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Ki szeretné, ha a sok-sok munkaórát igénylő csodaszép kardigán kifakulttá válna, megnyúlna vagy éppenséggel összemenne a mosásban? Vagy a pihe-puha babatakaró géprongyként kerülne elő a szárítóból?

Senki. Ezért aztán mindenkinek érdemes alaposan utána járnia annak, hogy az adott fonalak milyen jellegzetességekkel rendelkeznek, mi az, amit szeretnek, és mi az, amire érzékenyen reagálnak.

Lehet tenni azért, hogy megtartsák a színüket a kötött holmik?

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a kézzel kötött holmik esetében mit lehet tenni azért, hogy azok évekig megtartsák a formájukat és a színüket? Most nem a színvédő mosószerekről vagy a színvédő kendőkről akarunk szólni, hanem elsősorban a színes fonalak kombinálásából eredő kérdésekről és az így készült holmik tisztításáról.

Akkor vagy a legszerencsésebb helyzetben, ha már jól ismered az adott fonalat vagy megvan a fonal cimkéje, amin a kézimunkázóknak szóló hasznos paraméterek mellett kezelési útmutatót is találsz!

A fonalak címkéje a titkok tudója

A fonalak címkéje sok mindent elárul a fonalról, akár még a származási helye is árulkodó lehet, hiszen az előállított terméknek más és más előírási követelményeknek kell megfelelni. A tudatos vásárlók döntésénél az egyes termékminősítések is sokat nyomnak a latba.

Napjainkban a környezet kímélése miatt egyre nagyobb elvárás a fonalak természetessége, a környezettudatosság. Ezért a mai korszerű minőségi fonalak is ennek az elvnek a tükrében készülnek.

Környezetkímélő módon történik a fonalak festése és a színek fixálása is, azaz ezek a mérgező vegyszerektől mentesek. Emiatt azonban különösen az intenzív színeknél előfordul, hogy azok színes levet engednek. Ezen balesetek kivédésére – bármilyen furcsán is hangzik – de a gépi mosás ajánlott, mert a színes víz a forgás következtében kicsapódik – azaz nincs ideje átszivárogni, beszívódni más anyagokba. Ha mégis a kézi mosás mellett tennéd le a voksod, mindenképpen figyelj a víz hőfokára, kizárólag csak kézmeleg vízben öblítsd ki a holmikat és ne áztasd őket!

A színeknek a hideg víz és az idő lehet a legnagyobb ellensége, mert a hideg víz oldja a festéket, az áztatás pedig minél tovább tart, annál nagyobb az esélye, hogy a színek megfakulnak. A napon történő szárításnak is fakító hatása van, mert a napsugarak oldhatják a fonalak festését, foltosodást, átfolyást idézve elő.

Erősen ajánlott a fekve szárítás is, mert így a gravitáció nem dolgozik ellened. Ha egy ruhadarab megkötésénél különböző típusú fonalakat kombinálsz egymással, akkor mindig a „legérzékenyebb” fonal kezelési útmutatóját vedd figyelembe.

Mit tehetsz, ha semmit sem tudsz a fonalról?

Ez már lényegesen nehezebb kérdés, hiszen így semmilyen információ nem segít annak eldöntésében, hogy milyen hőfokon érdemes mosni. Így itt csak a próba marad – az adott ruha egyik kis részét áztasd be langyos vízbe, és figyeld meg hogy színes levet enged-e. Ha igen, akkor csak úgy moshatod ki, ahogy azt a legérzékenyebb anyagokból készült ruhákkal teszed.

Mi ebből a tanulság?

Szerintem sejted te is. Amikor elkezded az adott ruhadarab kötését ügyelj arra, hogy a felhasznált fonalak címkéje, tájékoztatója megmaradjon. Ezt akár úgyis biztosíthatod, ha kinevezel magadnak egy füzetet és beleragasztod, vagy bemásolod a tudnivalókat – természetesen azzal együtt, hogy mikor és éppen mit készítettél belőle. Így ha eltelik majd néhány hét/ hónap, és a kész darab már mosásra szorul csak megnézed a leírtakat. Egyszerű és praktikus megoldás – alkalmazd te is!

Képek: pixabay.com