Milyen ruhákat viseljünk télen? Érvek a gyapjúból készültek mellett

Szép, csendes őszi napok vannak a hátunk mögött, de a tél már ott toporog a rajtvonalnál. Egyre aktuálisabb a kérdés, hogy milyen ruhákat, milyen anyagból és milyen mennyiségben célszerű viselnünk ahhoz, hogy megvédjük magunkat a hideg kellemetlen hatásaitól. Az “Öltözz fel jól!”, a “Ne vedd le a sapkát!”, a “Hol a kesztyűd?” és az ezekhez hasonló aggodalmaskodó anyai kérdések mindenki fülébe vissza csengenek, és láss csodát – a saját szánkból is elhangzanak majd. Újra meg újra …

Ha anya fázik, akkor a gyerekeknek is jobban fel kell öltöznie

Ezt akár alaptörvényként is kezelhetnénk, hiszen anyák milliói indítják útjukra a gyerekeiket télen több rétegnyi meleg ruhába öltöztetve. Amit aztán az óvodába/iskolába érve lazán lefejtenek róluk, majd a szünetekben a kinti futkározáshoz elfelejtenek rájuk adni.

Pár nap elteltével a szülő értetlenül áll a láztól égő gyerek mellett: hogy fázhatott meg, amikor ő a rossz idő miatt felöltöztette? Ezért legközelebb biztos, ami biztos – még egy réteg ruhát imádkozik a gyerekre, aki lassan ki sem látszik a kötött pulóverek, pólók, harisnyák, béléses nadrágok alól.

Nincs rossz időjárás, csak rossz öltözet

Legalábbis ezt állítják a svédek, akik szerint bármilyen alapanyagból készült ruha képes melegíteni az embert. Igen, igazuk is van – SZÁRAZ hidegben ez valóban így van, de a NEDVES hidegben – ami hazánkra jellemző más más a helyzet.

Az általunk viselt ruha melegsége ugyanis alapvetően az alapanyag nedvességtartó képességével hozható összefüggésbe. Az akril anyagok 1%, a pamut alapanyagú ruhák 25%, míg a gyapjú akár 40% nedvességet is képes raktározni úgy, hogy a ruha tapintásra száraznak érződik, és nem romlik a hőháztartása.

Mi a gond a műszálas téli holmikkal?

Pontosan az, hogy a műszálas anyagoknak rendkívül kicsi a nedvességartó képességük, emiatt könnyen beleizzadunk és már fázunk (megfázunk) is. Ezért, amikor úgy döntesz, hogy egy új ruhadarabot vásárolsz, vagy kötsz, akkor az alapanyag választásnál ezt mindenképpen vedd figyelembe. Korántsem mindegy, hogy mire fordítod az idődet, energiádat, a kreativitásodat. Az egyedi ruhadarab olyan legyen, hogy ne is akarja levenni az, aki viseli.

Mindebből az következik, hogy télen a legjobb választást a gyapjú holmi jelenti, annak ellenére is, hogy rengeteg tévhit és ellenérzés él vele szemben.

A leggyakoribb tévhitek a gyapjúval szemben:

• A gyapjú szúr – igen, van amelyik gyapjú ilyen, de napjainkra a textilipar, és a fonalgyártás akkora fejlődésen ment keresztül, hogy ez egyre ritkábban fordul elő.
• A gyapjú allergizál – az allergiás tünetek nem a gyapjúra, hanem annak lanolin-tartalmára jelentkezhetnek. Szerencsés helyzetben a superwash gyapjúfonalakra, a kasmír, az alpaka, a teve, és jakgyapjúra nem leszel allergiás, hiszen ezek nem tartalmaznak lanolint.
• A gyapjú ruhákat nagyon macerás mosni – nem mindegyiket, van, amit simán bedobhatsz a gépbe. A gyártók/forgalmazók minden fonalhoz odaírják a kezelési útmutatót, amit érdemes elolvasni és betartani. Előny, hogy a gyapjú holmit lényegesen ritkábban kell mosni, mint a műszálasokat, aminek éppen a vízháztartás az oka – mivel nem izzadsz bele, tehát többször lehet viselni.
• A gyapjúfonal drága – a kérdés az, hogy mihez képest. Kilóra lehet, hogy drágább, mint egy akril fonal, de a kisebb fajsúlya miatt kevesebb kell belőle, az esetleges árkülönbséget pedig a viselési komfort sokszorosan ellensúlyozni fogja. Az az igazán drága, amit a kényelmetlensége miatt nem viselsz.
• A gyapjú miatt kínozzák az állatokat – hiszed vagy sem, de a gyapjúért tartott állatok boldog teremtmények. Szabadon tartják őket, időnként megnyírják, aminek a legtöbb állat örül. Vannak olyan gyapjúféleségek (kasmír, jak), amit fésüléssel nyernek, azaz a kilazult, hosszú szőrszálakat fésülik ki. Emiatt olyan drága a kasmír fonal, egy kecskéről évente csupán 20 deka szőrt lehet kifésülni.

Egy szó, mint száz: a gyapjú a megoldás, ha te is egy olyan alapanyagot keresel a kötött ruhákhoz, ami meleget biztosít.

Fotók: pixabay.com