Add meg a keresőszót

Tudj meg mindent a fonalakról 3.rész

Tudj meg mindent a fonalakról 3.rész

Tudj meg mindent a fonalakról 3.rész

3.rész:A természetes növényi eredetű fonalak.

Aki rendszeresen köt az már jól ismeri az alapszabályokat: egyrészt azt, hogy szép, tartós, és kényelmes kötött holmit csak minőségi alapanyagból lehet készíteni, másrészt azt, hogy a fonalak nem univerzálisak – azaz a fonal anyagát mindig a kötni tervezett darabhoz kell kiválasztani. Korábbi cikkeinkben már írtunk a természetes állati eredetű fonalakról: az alpaka, az angóra és a gyapjú fonalakról ITT olvashatsz, a hernyóselyem, kasmír, merino gyapjú, mohair és teveszőr fonalakról pedig ITT tudhatsz meg többet. Mostani cikkünk segítségével pedig a természetes növényi eredetű fonalak világába nyerhetsz betekintést.

Természetes növényi eredetű fonalak

A természetes növényi eredetű fonalak közös jellemzője, hogy az alapanyagaik a természetben, közvetlen emberi közreműködés nélkül keletkeznek, és javarészt cellulózból épülnek fel.

Magszálak

A pamut

A pamut a gyapot növény magházát burkoló szőrzet szerű szálak elnevezése. Napjaink egyik legfontosabb alapanyaga, világszerte több millió tonnát termesztenek belőle főként a trópusi, szubtrópusi területeken. A gyapotot azonban nemcsak a textilipar dolgozza fel, hanem takarmányt, vattát, étolajat, ipari cellulózt is készítenek belőle.

A pamut olyan természetes alapanyag, ami kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, a belőle készült fonal:

  • bőrbarát, finomságának köszönhetően természetes tapintása van
  • ideális alapanyag ruhaneműhöz, mert az elkészült darab nagyon jó nedvszívó, jó légáteresztő, könnyen kezelhető, akár mosógépben is mosható.
  • nagyon jó a szakítószilárdsága, – strapabíró nagyon ritkán szakad, vagy foszlik
  • felveszi az önsúlyának közel 65%-át
  • tökéletes választás még amigurumik, azaz horgolt figurák készítéséhez, vagy lakás kiegészítőkhöz, dísztárgyakhoz. Készülhet belőle terítő, futó,  párnahuzat, takaró, stb.

Háncsrostok

A háncsrostokat az emberiség már ősidők óta használja. Ezek a növények szárából kinyert, fonal gyártásra alkalmas rostok, túlnyomórészt cellulózt tartalmaznak, de alkotóelemei lehetnek még a hemicellulózok, a pektin, a lignin, zsírok és viaszok.

Az adott növényszárakat megtisztítják a magoktól, majd a feltárással (általában vizes áztatással) elválasztják a rostokat a kóró egyéb szöveteitől. Ezt szárítás, törés, tilolás (a megtört fás részek eltávolítása), majd gerebenezés követi.

Len

Mérsékelt égövi, 0,6-1,2 méter magasra növő egynyári növény, amit már az ókorban is ismertek (pl:az egyiptomiak len szövetből készült ruhát hordtak, lenszövetbe burkolták a múmiákat). A textilipar a rostlen szárát hasznosítja. A rostok nagy arányban, 85 %-ban tartalmaznak cellulózt. Lenfonalból lenszövetetet készítenek, majd ebből gyártanak nyári ruhákat, ágyneműket, dekorációs, valamint műszaki szöveteket. A lenszövetek nagyon erősek, könnyen moshatók,jó a szakítószilárdságuk, szinte alig nyújthatók. Nedvszívó és nedvességfelvevő képességük nagy. Egészséges viselet, fehéríthető és fertőtleníthető.

Kender

A  kender a legrégibb rost termő kultúrnövények egyike, a csalánfélék családjába tartozik. Szárából 1-2 méter hosszú, a nedvességnek jól ellenálló rostokat nyernek. Mivel nagyon erős főleg műszaki célokra használják: zsinegeket, köteleket, durva szöveteket, tömítőanyagot készítenek belőle.

Rami

A rami távol-keleti rostnövény, gyors növekedésű, évente többször aratható. Legnagyobb mennyiségben Kelet- és Dél-Ázsiában termesztik, a rostokat a növény szárából nyerik.  Függönyt, asztal- és ágyneműt,  szőnyeget, műszaki szöveteket,szűrőszöveteket, halászhálókat,vitorlavásznakat,  bútorszövetet készítenek belőle.

Juta

Pakisztánban és Indiában termesztett 2-5 méter magas növény, aminek a szár rostjait hasznosítják. Csomagolóanyagokat, zsákokat, durva szöveteket készítenek belőle.

Levélrostok

A levélrostok kemény, durva rostok, amit a leggyakrabban termesztett agávéfélék (Agavaceae) családjába tartozó levélrost-növényekből nyernek ki. Ezeknek a növényeknek a leveleit  gyakran több méter hosszú rostkötegek szilárdítják. Leggyakrabban kötelet és zsineget készítenek belőlük.

Manila

Egy trópusi évelő növény leveléből nyert igen nagy szilárdságú rost, ami ellenáll a a rothadásnak és a sós víznek.

Szizál

Egy Közép-Amerikában őshonos agávé féle leveleiből nyerik – merev, durva, erős szálak; kötelek és durva zsákszövetek készítésére használják.

Gyümölcsrostok

A kókusz

A kókuszrost  az a kemény rostos anyag, ami a  kókuszdiót borítja. Szőnyegek, lábtörlők készítésére használják.

Egyéb új természetes szálasanyagok

Napjainkban egyre több innovatív megoldás is a rendelkezésünkre áll, ilyen

  • a bambusz szál, ami egy természetes cellulóz szál, melynek  előnye, hogy a pamutnál lényegesen olcsóbb. Jellemzője a  tartósság, és  ellenállóság, selymesen puha, hűs érintésű, nem irritálja a bőrt. Antimikrobiális és antisztatizáló hatású, véd az UV sugárzás ellen,l jól szellőzik, a nedvességet gyorsan magába szívja-
  • a cukornád kérgéből nyert rostok jó közérzetet biztosítanak, k
  • a lápi-fű növényi rostja, vagy más nevén a  tőzeg-szál – optimálisan megköti az izzadságot, higiénikus viseletet biztosítanak.

A következő részben: Tudj meg mindent a fonalakról 4.rész: Mesterséges fonalak

Vélemény, hozzászólás?